free hit counters

Kiskarácsony, nagy karácsony...

Lehet, hogy az ünnep előtt már nem tudok írni...tudjátok, ez titok...

Szóval, jön a zuram, megyünk a gyerekekhez, meg ők is jönnek, sütök-főzök-készülök...

Ezért már most, kívánok minden kedves és kedvetlen blogtársamnak békés, szeretetteljes ünnepet...kapja meg mindannyiótok azt, amire a legnagyobb szüksége van...

Mivel karácsonyfám még nincs, betűzöm ide a régit...

Hozzászólások (9)

Megyek az operába!

Holnap megyek a gyerekeimhez...alig várom, régóta készülök rá.

Reggel telefonál a lányom :

- Anya! Hozzál magaddal  szép ruhát is.

- Mennyire szépet?

- Nagyom szépet.

- Miért, hová megyünk?

- Az operába. És az első sorban fogunk ülni.

- Mit nézünk meg?

- A bohém életet. De, már mennem kell, majd beszélünk. Puszi.

Én meg majd ki bújok a bőrömből. Kétszer voltam az Operaházban eddig. Először gimnazista koromban megnéztük a Diótörőt. Csodálatos volt.

Másodszor meg állami gondozott gyerekekkel voltam karácsonyi ünnepségen. Akkor az egyszer, mikor én mentem, nem az Országházban volt az ünnepség, hanem az Operaházban.

 

Most meg felveszem a ruhát, amiben örök hűséget fogadtam az uramnak és az első sorból fogom nézni az előadást a lányom kíséretében...Szóval, jól kezdődik a nyugdíjas időszak.

Hozzászólások (8)

Utolsó lap

Elérkeztünk a naptár utolsó lapjára, újra vége lesz hamarosan egy évnek. Olyan mozgalmas volt ez az évem, hogy alig látok rajta végig. Év elején azt mondtam, hogy ez az év a beteljesülés éve lesz...és az lett.

Sok minden beteljesült, nem akarok végig menni rajta. Azt hiszem, az utolsót indítottam el ma. Ma voltam ugyanis a nyugdíj irodán, leadtam a munkahelyemen kapott elszámolásomat.

Tegnap hívattak be a munkahelyemre, hogy alá kell írnom a leszámoló papírjaimat...valójában most szembesültem vele, hogy vége a dolgozós életemnek...Igaz, júniustól nem dolgozok, de tudom, hogy még állományban vagyok, és még kapom a fizetésemet. Most aztán ennek vége...

Az irodán a hölgy nagyon kedves volt, mondta, hogy tartalékoljak, mert ebből nyugdíj csak valamikor februárban lesz. Kérdezte, hogy ráírja-e, hogy kérek előleget.

Nem kértem előleget. Az elszámoláskor megkaptam írásban, hogy 18-án megkapom a 40 éves jubilleumi jutalmamat, ami nekem végtelenül sok pénz...szégyelltem volna nyugdíj előleget kérni...

Nem tudom, hogy mennyi lesz a nyugdíjam, nem számolta ki senki...ez meglepetés lesz. Közalkalmazotti kategória szerint dolgoztam, ami a minimál bérhez képest szép jövedelem volt. Sosem hasonlítottam magam a gazdag emberekhez, nem dúskáltam, de nem voltam szegény sem. Elégedett voltam mindig a fizetésemmel...gondolom, a nyugdíj sem lesz sokkal kevesebb. Majd meglátjuk...

Holnap még elmegyek a mikulás ünnepségre és... VÉGE...most kezdődik a békés öregkor...a kezdetét tudom, a végét nem. De azt tudom, mert a nagyapám olyan sokat mondta, hogy belém ívódott, hogy: "Hatvan fele, hazafelé." Az idén már elindultam azon a bizonyos hazafele vezető úton...hogy milyen lesz ez az út, bizony nem tudhatjuk előre...azt sem tudhatjuk, hogy milyen hosszú lesz...csak azt tudom, hogy bármilyen göröngyös is lesz, végig kell rajta mennem és bármilyen hosszú is lesz, az egészhez képest, már elhanyagolható...

Olvastam egyszer, hogy:  "Az élet, egy hosszú vakáció a halál előtt."  Amikor a valós vakáció vége felé közeledünk, már nem igazán tudjuk élvezni. Azt szoktuk mondani, ,hogy elég volt ebből és tervezünk, készülünk a hazautazásra... még van egy-két dolog, amit el akarok végezni a nagy hazautazás előtt, de ahogy öregszem, egyre kevesebb a dolgom...amikor elfogy, akkor lesz vége az útnak...

Hozzászólások (7)

Sütöttem

Ma kétszer is nekiláttam a sütésnek. Bekapcsolódtam e facén egy csoportba, ahol kelt tésztákat , kenyeret készítenek. Én még csak próbálkozok, de elég jól haladok.

Tegnap elfogyott az ebédem, illetve csak a második. Mama korábban ebédel, mint ahogy az ovodait elhoznám, így csinálnom kellett neki valamit. Arra gondoltam, kipróbálom a mini fánkot, amit a csoportban láttam. Nagyon finom lett. Íme, így néz ki sütés előtt:

És készen tálalva:

Délután meg, miután tornáztam, mert a fánktól kapott plusz kalórát, le kellett tornázni, úgy gondoltam kipróbálom az igazi, békebeli kiflit. Olyat, amilyet gyerekkoromban ettem, nem olyan felfújt pukkancsot, amit most lehet kapni. És sikerült!

Nézzétek előbb nyersen:

Aztán készen. Friss, illatos, ropogós :

A hétvégén megyek a gyerekeimhez. Elküldtem a képet a lányomnak és mondtam, hogy majd ilyen szuperfinom kiflit sütök nektek, mire felébredtek. Mire ő: Jaj, anya! Inkább ne csinálj már, tudod úgy is mindig súlyfelesleggel küszködünk.

No, nem baj. Jön már hamarosan haza a zember, majd ő örülni fog neki.


Hozzászólások (28)