Régebben mindig készítettem télire befőtteket, lekvárokat, savanyúságot. Kertes házban laktam, a kertben megtermett ez-az és ami nem fogyott el frissen, azt elraktam.

Ebben a pici lakásban viszont semmi sem fér el. Maximum 2 kg cukor, egy kg liszt, amit tartalékolni tudok. Le is szoktam rendesen az efféle munkáról...

De, ha már itt van a kert és terem benne szépen mindenféle gyümölcs, kár lenne veszendőbe hagyni. A piacon ezer Ft felett van egy kiló cseresznye, nekem meg ott a nagy fa. Gyönyörű, nagyszemű és nem kukacos...Eladni, bár van őstermelői igazolványom, nem akarom...nem vagyok én kofa, hogy a piacon áruljak!

Nem olyan régen beszélgettem egy főiskolás csoporttársammal, aki szintén itt lakik a házban és adtam neki a frissen szedett gyümölcsből. Kérdezte, hogy szoktam-e berakni. Neki is elmondtam, hogy mióta itt lakunk, bizony nem foglalkozom ilyenekkel, mert nincs hová tennem. Mire ő, döbbenten kérdezte, hogy:- Miért? Nincs tárolód az algsorban?

Hát bizony nekem nincs. Tudom, hogy minden lakáshoz tartozna egy ilyen pincehasználat, de a lakások sorra gazdát váltottak és erről bizony mindenki hallgat. Én már kérdeztem korábban a ház gondnokát, de azt mondta, hogy sajnos minden tároló foglalt. És én meg tudom, hogy van olyan, aki több tárolóba is "beköltözött".

Én meg, ha " véletlenül " több üveg üdítőt vagy netán egy tálca sört megveszeka zuramnak mikor akciós, azt a kocsi csomagtartójában tartom és apránként hordom föl a hetedikre.

Az osztálytársam ideadta annak a tárolónak a kulcsát, amiben az ő holmija is van még másik 3 családdal együtt, hogy nekem is elfér még ott egy szekrény, vigyem csak nyugodtan.

Az erkélyen volt egy kis szekrényke, le is vittük / még nem szólt érte senki, hogy mi a bánatot keresek én ott / és nekiláttam a befőzésnek...

Készült cseresznye és meggy befőtt, meg konyakos meggy, meg lekvár...És még a fele sincs tele a szekrénykémnek. Ahogy érik a kertben, szépen sorban fogok elrakni mindenből. És jöhet az osztogatás...mert hál'Istennek vannak gyerekeink, akik nem érnek rá az ilyen munkákra.